Ismertem egy srácot a kilencben....zűrös egy tag volt...unalomig ismert sztorival....
Utolsó napokban összefutottam vele....azt hittem már rég meghalt vagy a rácsok mögött rohad ahogy annyian a régi csapatból....
Ő nem...a tér sarkán ücsörgött és elmélyülten bagózott. Ócska tornacipőjét mintha sosem cserélte volna ki, zsebéből mint mindig most is ki lehetett venni egy bicska kidomborodó sziluettjét.
Rég nem láttam talán meg sem ismer, -gondoltam.
Amennyit változtam én az évek folyamán, ő egy cseppet sem.
Melléültem kicsit pofátlanul, de ő fel sem emelte a fejét, csak a fogai közt szisszent.
-Mi van Zimi mit csinálsz itt?
-Nem vagyok Zimi már egy ideje...feleltem neki, és én is magam elé bámultam.
-Hja...hallottam hogy úrigyerek lettél...Balassa vagy mi a faszom ugye? -köpte felém....
-Addig kostólgatsz míg nyakonbaszlak....-néztem rá.
Lassan emelte fel a fejét a szavakat mint egy tanár úgy formázta....
-Nyakon baszod te a jó édes anyádat kis köcsög.
Hosszan néztem az arcát...szeme résnyire szűkült, orra fura fintorban mintha büdöset szagolna....másodpercek voltak de perceknek óráknak tűntek ahogy szemeztünk egymással mint kölyökkorunkban....mit sem változott csak szemeit apró ráncok keretezik jelezve az idő jártát.
Arcán egy mosoly árnyéka suhant át és egy pillanat múlva már röhögtünk mint a hülyék....
-Milyen az urak élete mesélj- nézett rám vigyorogva
-Tudod te azt úr vagy te is- replikáztam és újra nevettünk.
-Minek jöttél ide? Mi kell? -kérdezte kicsit komolyabban...
-Miattad jöttem! -böktem oldalba...-kell egy jó tanácsadó!
Hosszan bámult rám....
-Milyen tanácsot tudnék én neked adni körbe vagy véve okosokkal!
-Igaz...de okosokkal mindenki körbe van véve....nekem más kell.
Elpöckölte a cigarettát és már gyújtott is egy újat.
-Miért kellene egy ilyen kilences suttyó mint én? -nézett rám komolyan.
-Mert csak egy ilyen kilences suttyó mer odacsapni az asztalra ha kell...szentek közé kell egy olyan is mint te.
-El fogja bírni az az asztal egyáltalán? -kérdezte hamiskás mosollyal.
-Komolyan aggaszt? -kérdeztem
-Pont leszarom...ha ez kell menjünk.
Felálltam a padról, kezemet végigsimítottam a bicskámon....lassan lejár a parkolójegyem....ideje menni.....
Utolsó napokban összefutottam vele....azt hittem már rég meghalt vagy a rácsok mögött rohad ahogy annyian a régi csapatból....
Ő nem...a tér sarkán ücsörgött és elmélyülten bagózott. Ócska tornacipőjét mintha sosem cserélte volna ki, zsebéből mint mindig most is ki lehetett venni egy bicska kidomborodó sziluettjét.
Rég nem láttam talán meg sem ismer, -gondoltam.
Amennyit változtam én az évek folyamán, ő egy cseppet sem.
Melléültem kicsit pofátlanul, de ő fel sem emelte a fejét, csak a fogai közt szisszent.
-Mi van Zimi mit csinálsz itt?
-Nem vagyok Zimi már egy ideje...feleltem neki, és én is magam elé bámultam.
-Hja...hallottam hogy úrigyerek lettél...Balassa vagy mi a faszom ugye? -köpte felém....
-Addig kostólgatsz míg nyakonbaszlak....-néztem rá.
Lassan emelte fel a fejét a szavakat mint egy tanár úgy formázta....
-Nyakon baszod te a jó édes anyádat kis köcsög.
Hosszan néztem az arcát...szeme résnyire szűkült, orra fura fintorban mintha büdöset szagolna....másodpercek voltak de perceknek óráknak tűntek ahogy szemeztünk egymással mint kölyökkorunkban....mit sem változott csak szemeit apró ráncok keretezik jelezve az idő jártát.
Arcán egy mosoly árnyéka suhant át és egy pillanat múlva már röhögtünk mint a hülyék....
-Milyen az urak élete mesélj- nézett rám vigyorogva
-Tudod te azt úr vagy te is- replikáztam és újra nevettünk.
-Minek jöttél ide? Mi kell? -kérdezte kicsit komolyabban...
-Miattad jöttem! -böktem oldalba...-kell egy jó tanácsadó!
Hosszan bámult rám....
-Milyen tanácsot tudnék én neked adni körbe vagy véve okosokkal!
-Igaz...de okosokkal mindenki körbe van véve....nekem más kell.
Elpöckölte a cigarettát és már gyújtott is egy újat.
-Miért kellene egy ilyen kilences suttyó mint én? -nézett rám komolyan.
-Mert csak egy ilyen kilences suttyó mer odacsapni az asztalra ha kell...szentek közé kell egy olyan is mint te.
-El fogja bírni az az asztal egyáltalán? -kérdezte hamiskás mosollyal.
-Komolyan aggaszt? -kérdeztem
-Pont leszarom...ha ez kell menjünk.
Felálltam a padról, kezemet végigsimítottam a bicskámon....lassan lejár a parkolójegyem....ideje menni.....
Megjegyzések