Ugrás a fő tartalomra

Szomorú hír.



Hosszú évek óta tervezek egy kiállítást ami a legapróbb részletekig olyan, amilyennek én szeretném.
A tér berendezésétől kezdve, a képek méretéig, a fények pontos beállításáig, a hangok zenék megfelelő megszólalásáig mindent én akartam elrendezni.
Ki akartam nyitni egy ajtót nektek arra a világra, amit eddig csak részleteiben töredékeiben láthattatok.
Be akartalak titeket vezetni kézenfogva egy olyan helyre, ahol minden összeaáll egy vizuális utazássá.
Évek óta keresek, próbálkozok, hogy olyan helyet találjak ahol kellőképpen segítőkészek, rugalmasak, és felkészültek egy ilyen projekt befogadására. A jó hír az hogy megvan a hely. Készségesek, támogatóak, mindent leszerveznek pontosan úgy ahogy én kérem, és büszkék rá, hogy ők kelthetik valóra ezt a különleges világot. Fantasztikus hír ez nekem de van benne egy kis rossz hír nektek.
Ez sajnos nem Magyarországon jön létre.
Sokat próbálkoztam de a sznobizmus, komolytalaság, kivagyiság falai otthon lerombolhatatlannak tűntek, és végül letettem róla, hogy ezt az anyagot hazavigyem.
Az itteni Kultúrális Intézet vette szárnyai alá a projektet és folyamatosak a tárgyalások, de már biztosítottak szponzorokról, médialehetőségekről a kiállítás egész Spanyolországban való bemutatásáról.
Sajnálom hogy ez nem otthon jött létre.
Boldog vagyok hogy létrejött.

Az Aricia és az Apotheosis sorozat teljesen elválaszthatatlan lett számomra és ezek alkotják a kiállítás magját, amit a különlegesen beállított fények, hangok, projektorvetítések tesznek telljessé.
A kitűzött időpont 2016 május.
Lesz mit csinálni addig.

Megjegyzések

Unknown üzenete…
Gratula!
Nem akarok károgni, de szinte várható volt hogy nem itthon hozod tető alá....mit mondjak..kinn élsz, hazalátogatsz, érzed a külömbözőségeket.
Nagyonis. ;)
Mindenesetre örülök hogy összehozod!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A nyúlszar paradoxon.

Szeretném leszögezni az elején hogy én csípem Bear Gryllst. Amit az a fószer végigcsinál az nem semmi! Jeges vízbe ugrálni, minden gusztustalan csúszómászót megenni, elefántszarból folyadékot préselni és meginni, hát ez nem gyerekjáték.... Minap erdőben bandukolt ahol talált egy adag rénszarvasszart. Pici dekoratív csokibogyók. Ezt a régiek mint a multivitamint fogyasztották! -Közli Bear Hopp be is kap egyet kettőt belőle miközben kitér arra hogy bizony ezek az állatok gyors emésztéssel vannak megáldva így voltaképp az anyagok nagyrésze (vitaminok, ásványi anyagok) megmaradnak benne ami nekünk segíthet a túlélésben. A Nyulak -magyarázza Bear -minimum egyszer megeszik az ürüléküket hogy a tápanyagokat jobban felhasználják. Nos itt bennem létrejött egy kis logikai görcs. Adott egy túlélési helyzet, ahol én mint túlélni vágyó szimbiózisba kerülök egy nyúllal. Nevezzük Dezsőnek. Na most akkor én honnan tudhatom meg, hogy Dezső elsőre szarja ki, vagy már a második körben? Mert ugyeb

Van Dyke technika....Cianotípia barna változat.

Ismertetek pár technikát azoknak akik foglalkoznak cianotípiával és hasonló eljárásokkal....a Van Dyke technika a cianotípia egy változata ám a végeredmény ez esetben egy barna nyomat. Lényeges dolog amit rengetegen kihagynak az a papír enyvezése. Nyúlenyvvel a papírt lekezeljük majd két napig pihenni hagyjuk. Az enyv hatására a papíron megjelenő fotó jóval sötétebb tónusú, kontrasztosabb lesz. a Recept: ferri-ammónium-citrát  : 9gramm, 33cc desztilláltvízben keverve míg áttetsző zöldes nem lesz. Bórkősav : 1,5gr 33cc desztillált vízben oldva ezüstnitrát : 3,8gr 33c desztillált vízben oldva Elsőnek keverjük a ferri amonnium citrátot a borkősavval....öntsük egybe a két folyadékot és lassú határozott ringatással keverjük el.... Az ezüstnitrátot lassan, óvatosan keverjük hozzá kissebb adagokként, hasonló mód keverve. A végeredmény egy áttetsző zöldes folyadék....ha nem áttetsző akkor valószínűleg kuka..... Fontos! a folyadék nem fényérzékeny amíg meg nem szárad! Ettől füget