Ugrás a fő tartalomra

Posztmortem fotográfia a Viktoriánus korban.

Viktoriánus kor alatt Viktória királynő uralkodási idejét számítjuk, tehát a 19-ik századról beszélünk, konkrétan 1837-1901-ig.
A kor bizarr szokása volt ami mellett mint fotós nem mehetek el szó nélkül a halottak fotózása. Természetesen nem a Viktoriánus korban kezdődött mindez de az emberek java része ezt ismeri...a fotográfia kezdeti éveiből is meglepően sok halottakat ábrázoló fotó maradt fent egy egyszrű okból kifolyólag, mivel az első emulziók olyan hosszú időt igényeltek a helyes expozícióhoz amit egy élő ember nem bírt volna mozdulatlanul.Fél óránál hosszabb expókról beszélek.A Viktoriánus korban azonban megjelent a Dagerrotípia és a Talbotípiával párhuzamosan egészen az ezernyolcszázötvenes évek közepéig uralkodó eljárás volt.
Különlegessége hogy a Dagerrotípia nem volt sokszorosítható így a megmaradt példányok közt igen értékes darabokkal is találkozhatunk.
Eleinte 15-20 perc expót igényelt az új anyag de pár év alatt ezt sikerült 10-30 másodpercre redukálni, természetesen a fényviszonyoktól függően.
Érdekesség hogy a Dagerrotípia tartalmazott olyan vegyszereket, amik gyakorlatilag életveszélyesek voltak így a fotóssegéd sűrűn cserélődött akkoriban.
A fotográfia terjedése a közép és alsó osztály részére is elérhetővé tette azt amit addig csak a felső osztály tudott megfizetni,és kiváltotta a portréfestészetet.
Voltaképpen a Grafikusok (sokszorosító grafika, rézmetszet, stb) illetve a Fotósok módszeresen elvették a festők munkáját.
Ebben a korszakban a csecsemőhalandóság igen magas volt mai szemmel nézve, és a szülők sokszor fotóst hívtak ha egy gyermek elhunyt, így próbáltak valamicskét megőrizni szemük fényéből.
Ekkor a halott gyermek arcocskáját kifestették, egy székbe, vagy ágyba helyezték, nem ritkán a szülők tartották a karjaikban és készítettek egy fotót.
Mai szemmel ez rettenetesen morbidnak tűnhet amikor mi már fotózunk telefonnal,és szinte dokumentáljuk az egész életünket.
Akkoriban ezeknek az embereknek nem volt más lehetőségük mint ez az utolsó utáni pillanat hogy megörökítsék gyermeküket. Így majd kétszáz év távlatából ránézve egy ilyen fotóra elmerenghetünk azon hogy vajon hogy hívták, milyen élete lett volna, ki lett volna belőle ha a halál nem ragadja el a cseppséget.
Ez a fajta fotográfia Európán kívül nem terjedt el igazán, és európában is a huszadik század elejére szinte teljesen eltűnt.









Megjegyzések

Gime(.hu) üzenete…
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
ana üzenete…
persze, morbid, de igen érekes dolog... a preparátori munkákat juttatja eszembe. 2 dimenzióshumánpreparátumok.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A nyúlszar paradoxon.

Szeretném leszögezni az elején hogy én csípem Bear Gryllst. Amit az a fószer végigcsinál az nem semmi! Jeges vízbe ugrálni, minden gusztustalan csúszómászót megenni, elefántszarból folyadékot préselni és meginni, hát ez nem gyerekjáték.... Minap erdőben bandukolt ahol talált egy adag rénszarvasszart. Pici dekoratív csokibogyók. Ezt a régiek mint a multivitamint fogyasztották! -Közli Bear Hopp be is kap egyet kettőt belőle miközben kitér arra hogy bizony ezek az állatok gyors emésztéssel vannak megáldva így voltaképp az anyagok nagyrésze (vitaminok, ásványi anyagok) megmaradnak benne ami nekünk segíthet a túlélésben. A Nyulak -magyarázza Bear -minimum egyszer megeszik az ürüléküket hogy a tápanyagokat jobban felhasználják. Nos itt bennem létrejött egy kis logikai görcs. Adott egy túlélési helyzet, ahol én mint túlélni vágyó szimbiózisba kerülök egy nyúllal. Nevezzük Dezsőnek. Na most akkor én honnan tudhatom meg, hogy Dezső elsőre szarja ki, vagy már a második körben? Mert ugyeb

Van Dyke technika....Cianotípia barna változat.

Ismertetek pár technikát azoknak akik foglalkoznak cianotípiával és hasonló eljárásokkal....a Van Dyke technika a cianotípia egy változata ám a végeredmény ez esetben egy barna nyomat. Lényeges dolog amit rengetegen kihagynak az a papír enyvezése. Nyúlenyvvel a papírt lekezeljük majd két napig pihenni hagyjuk. Az enyv hatására a papíron megjelenő fotó jóval sötétebb tónusú, kontrasztosabb lesz. a Recept: ferri-ammónium-citrát  : 9gramm, 33cc desztilláltvízben keverve míg áttetsző zöldes nem lesz. Bórkősav : 1,5gr 33cc desztillált vízben oldva ezüstnitrát : 3,8gr 33c desztillált vízben oldva Elsőnek keverjük a ferri amonnium citrátot a borkősavval....öntsük egybe a két folyadékot és lassú határozott ringatással keverjük el.... Az ezüstnitrátot lassan, óvatosan keverjük hozzá kissebb adagokként, hasonló mód keverve. A végeredmény egy áttetsző zöldes folyadék....ha nem áttetsző akkor valószínűleg kuka..... Fontos! a folyadék nem fényérzékeny amíg meg nem szárad! Ettől füget