Ugrás a fő tartalomra

Mi marad?

Lassan átlépem a célul kitűzött fogyás felét....egyre jobban megvisel amikor a régi önmagamról készült képekkel találkozom valamelyik számitógépemen.
Amikor az ember ennyi súlyt elveszít valami más is változik benne....ez így van rendjén.
Mindenki azt hiszi, hogy büszke vagyok magamra pedig egy cseppet sem.,
Igyazából végtelenül szégyenlem magam. Azért amit magammal tettem miközben fel akartam zabálni a világot.
Szégyenlem magam isten előtt, és szégyenlem magam ember előtt....
Pontosan ezért is írom le...hisz magamban tartani sokkal könnyebb lenne, de elég volt a könnyű utakból. Ez is változott....még az öltözködésem is merőben más lett...
Bár jött volna valaki aki olyan tükröt tart nekem előbb, mint amilyet most látok.
Bárcsak el tudnám magyarázni minden túlsúlyos embernek, hogy mennyivel jobb soványabbnak lenni, mennyivel könnyebb minden így és még most is dagadt vagyok! De már úton afelé hogy minden egyes felesleges kilótól megszabaduljak.
Csak ezek a fotók ne jönnének szembe....csak nem látnám mi voltam.





Megjegyzések

fonagytom üzenete…
Kedves László! Nagyon szeretem a fotóid, írásaid. Kívánok sok erőt és kitartást a továbbiakban. Minden jót Neked és családodnak! Üdv. Tamás
Balassa László üzenete…
Köszönöm Tamás!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A nyúlszar paradoxon.

Szeretném leszögezni az elején hogy én csípem Bear Gryllst. Amit az a fószer végigcsinál az nem semmi! Jeges vízbe ugrálni, minden gusztustalan csúszómászót megenni, elefántszarból folyadékot préselni és meginni, hát ez nem gyerekjáték.... Minap erdőben bandukolt ahol talált egy adag rénszarvasszart. Pici dekoratív csokibogyók. Ezt a régiek mint a multivitamint fogyasztották! -Közli Bear Hopp be is kap egyet kettőt belőle miközben kitér arra hogy bizony ezek az állatok gyors emésztéssel vannak megáldva így voltaképp az anyagok nagyrésze (vitaminok, ásványi anyagok) megmaradnak benne ami nekünk segíthet a túlélésben. A Nyulak -magyarázza Bear -minimum egyszer megeszik az ürüléküket hogy a tápanyagokat jobban felhasználják. Nos itt bennem létrejött egy kis logikai görcs. Adott egy túlélési helyzet, ahol én mint túlélni vágyó szimbiózisba kerülök egy nyúllal. Nevezzük Dezsőnek. Na most akkor én honnan tudhatom meg, hogy Dezső elsőre szarja ki, vagy már a második körben? Mert ugyeb

Van Dyke technika....Cianotípia barna változat.

Ismertetek pár technikát azoknak akik foglalkoznak cianotípiával és hasonló eljárásokkal....a Van Dyke technika a cianotípia egy változata ám a végeredmény ez esetben egy barna nyomat. Lényeges dolog amit rengetegen kihagynak az a papír enyvezése. Nyúlenyvvel a papírt lekezeljük majd két napig pihenni hagyjuk. Az enyv hatására a papíron megjelenő fotó jóval sötétebb tónusú, kontrasztosabb lesz. a Recept: ferri-ammónium-citrát  : 9gramm, 33cc desztilláltvízben keverve míg áttetsző zöldes nem lesz. Bórkősav : 1,5gr 33cc desztillált vízben oldva ezüstnitrát : 3,8gr 33c desztillált vízben oldva Elsőnek keverjük a ferri amonnium citrátot a borkősavval....öntsük egybe a két folyadékot és lassú határozott ringatással keverjük el.... Az ezüstnitrátot lassan, óvatosan keverjük hozzá kissebb adagokként, hasonló mód keverve. A végeredmény egy áttetsző zöldes folyadék....ha nem áttetsző akkor valószínűleg kuka..... Fontos! a folyadék nem fényérzékeny amíg meg nem szárad! Ettől füget