-Gyere ülj le! -bökött a roskatag székre José
Jordi lassan körülnézett a dohos, sötét kis kocsmában.
Falakon bomladozó vakolat alól kibukkanó tapéta, már szinte
tapintatlanul bántotta szemét. Az asztaloknál az emberek poharukba bámulva
mozdulatlanul ültek.
Rá, senki sem nézett. Megszokta már. Termete miatt kerülte
mindenki.
-Na..-dörmögte csak úgy az orra alá és elhelyezkedett a
széken amíg az bánatosan nyekergett alatta mint aki épp összeroskadni készül.
-Mocsok egy idő! –pillantott az ablak felé José pár
pillanatig elmerengve a koszos szürke ablaküvegen.
-Az bizony hogy a rossebb enné meg! –vágta rá dühösen Jordi
és kiköpött.
-Mit hozzak? –szólalt meg a csapos Jordi mellett hasát
szinte a nagydarab férfi arcába nyomva.
-Egy kávét, meg egy szódát. –felelte Jordi a koszosfehér
hasnak.
Joséra pillantott, aki még mindig az ablakot bámulta
vizenyős szemmel…
-Voltam ma a városban. –kezdte a beszélgetést Jordi, és egy
cigarettát kezdett sodorni, koszos ujjai között.
-Na! –fordult José az asztal felé.
-Ja…voltam Mc Donaldsban….- folytatta Jordi nem leplezve
utálatát.
-Én mondom az a felnőtt ember aki ott eszik az hülye!
–folytatta.
-Tele van minden szarral az az étel én mondom neked! –bökött
José felé és lassan végignyálazta a cigarettát, majd kicsípett egy kis dohányt
a végéből.
-Én ugyan nem eszem ott. –felelte José
-Hát ezt mondom, hogy én sem! De hát nem volt semmi más
nyitva csak az a szar, így hát bementem és ettem egy két sajtburgert….az a
köcsög kis takony kiszolgáló, meg gond nélkül letegezett…érted? Simán
legetezett…kis szarjankó. –sziszegte és mélyet szívott a cigarettából, ami
sercegve vörös fénybe borította az arcát.
José szótlanul nézett barátja szemébe várva a történet
folytatását.
-Naszóval –vágott bele újra Jordi. Megettem azt a szemetet
bár a hátam közepére sem kívántam, és az a ragyás kis takony is egyfolytában
bámult….tudod azok a pici beérett fehér gennyes ragyák…na azzal volt tele az
egész feje…és egy ilyen fogdossa azt amit én megeszem…ki tudja mi a faszt
csinálnak hátul?
Meglehet hogy a saját taknyukat kenik a húsra…vagy arra a
szarra amit ezek a szarháziak húsnak hívnak!
Na mindegy…megyek ki és látom hogy egy fiatal kis fasz, a
kurvájával toporog az ajtóban….olyan igazi kis nyikhaj ismered az ilyet!
–biccentett José felé.
Jose bólintott de nem szólt.
-Erre kinyitom neki az ajtót hogy jöjjenek be, mert ki
akarok menni és útban vannak! Esküszöm úgy néztek rám, mint egy darab szarra,
és mint valami kibaszott bárók úgy tipegtek be azzal a szarházi kifejezéssel az
arcukon mintha ők többek vagy jobbak lennének….
Rá is szóltam jó hangosan arra a kis köcsögre hogy szívesen!
Ha már beengedtem legalább megköszönhetné a kis fasz….
Erre alig teszek pár lépést és utánamjön a kis szarházi hogy
mit képzelek magamról, meg hogy ki vagyok én hogy beszólok neki…BESZÓLOK érted?
Beszólok! –fröcsögte Jordi és ingerülten elnyomta a cigarettát a hamutartóban.
José lassan kortyolt a söréből, majd Jordira nézett….
-Mit csináltál? –kérdezte
-Hogy hogy mit csináltam? –rikkantott fe Jordi
-Mit csináltam volna? Úgy arconbasztam hogy elfeküdt nekem
abban a pillanatban oszt a kurvája ott élesztgette. Mit tehettem volna mást egy
ilyen kis szarházival? Mit?! –kiáltotta Jordi
-Az ilyen ezt érdemli! Jól arcon kell baszni, hogy
észheztérjen! Milyen elbaszott egy kurva világban élünk egyáltalán, ahol egy
kis takony szarházi odajön hozzám és pattog?
A pincér lassan letette a kávét az asztalra és kitöltötte a
víz egy részét a pohárba.
Jordi ránézett.
-Kér még valamit? –pillantott Jordira
-Ja – förmedt rá Jordi –húzz innen épp beszélgetünk ha nem
vennéd észre!
A csapos szó nélkül elfordult és visszasétált a pult mögé.
Jordi Joséra meredt.
José kortyolt és újra
az ablakra meredt…-Lassan aláll az eső. –szólalt meg.
Megjegyzések