Ugrás a fő tartalomra

"Szellemek" a hotelben....



-Szögezzük le!  Nem hiszek sem szellemekben sem semmilyen paranormális szarságban!
Megértően bólintott majd intett hogy vágjak bele....
-Hát tudod...bementem enni a konyhába...négy felé lehetett hajnalban...akkor jön az első szakács...jó gyerek...alacsony vézna figura, de mindig a legjobb kajákat kapom tőle.
-Összeraktam a szendvicsemet váltottam vele pár szót, majd kimentünk az ebédlő részbe...általában nem oltok villanyt szeretem a sötétet, ám a konyha egy kis szegletében fel voltak kapcsolva a lámpák, így halvány derengés játszott mindenhol.


-Ekkor meghallottam a hangot....egy szék amit odébbtoltak....odapillantottam, de az ebédlő természetesen üres volt....összenéztünk és láttam az arcán, hogy ő is hallotta és magában mérlegeli, hogy valódi hang volt, vagy csak illúzió....ekkor újra megmozdult egy szék.
-Hallottad? kérdeztem
-Persze!
-Mi a fasz volt ez?
-Nem tudom....talán macska?
-Azt látnánk....nem látok semmit...
-Én sem! felelte
Ekkor mozdult újra meg egy szék....ő besietett a konyhába, én pedig elindultam a kivilágított rész felé....féltem de kontrolban tartottam félelmemet....halkan kinyítottam késemet, és kezembe rejtettem...
Hideg volt a székek közt, és éreztem határozottan nem vagyok egyedül...illetve egyedül vagyok de már nem az étteremben....
Szorongattam a kést, de biztos voltam benne nincs semmi aminek árthanék vele, mégsem tettem el...kifelé menet hallottam, és éreztem hogy valami mozdul mögöttem...valami nagy....hátrafordultam kést magam elé tartva védekezőn, de tudtam hogy felesleges....nem láttam semmi...nem volt érzékszervem látni...csak valami halvány vibrálás a tarkóm táján jelezte, nem vagyok egyedül....
-Érted ezt? -kérdeztem
-Persze fáradt voltál, felelte meggyőződéssel...
-Ne baszogass már nem voltam fáradt! vágtam vissza
-Akkor mi volt talán szellem? -vonta fel szemöldökét
-Nem ...nem hiszek ilyen faszságokban....
-Akkor? kérdezte ismét....
-Szerintem egy percre elvékonyodott a dimenziónk fala, és majdnem láttam valami árnyékát....érted? majdnem semmi de mégis valami.....talán isten....vagy aki őt teremtette....valami ősi elfeledett dolog, amire szavunk sincs....

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Lépésről lépésre....avagy hogyan csináld.

Mielőtt bárki azt hinné ördöngősség végigfotóztam egy tok készítését....láthatóan nem egy lehetetlen dolog....












Életem. Rövidített verzió.

Sokszor kérdeznek az emberek fiatal koromról, vagy csak arról, hogy honnan jöttem...legyen nektek egy rövidített verzió itt, bár úgy hiszem részleteiben már megírtam.
1977 ben születtem. Szüleim nem tartottak rám igényt. Anyám kint hagyott a kocsma előtt három hetes koromban a napon, ahonnan a szomszéd vitt haza. Ekkor kerültem nagyanyámékhoz. Anyámmal a kapcsolatom egy katasztrófa volt. Valójában nem szerettem. Dagadt kis buzinak hívott rendszeresen, így nem is adott rá túl sok okot. Alkoholista volt, könnyű drogokkal is élt, és ezek megszerzése érdekében megfordult az utcán is. Gyerekkoromban rengetegszer feltettem a kérdést hogy miért nem kellek sehova...nekem miért nincs helyem? Végül arra jutottam, hogy engem nem lehet szeretni, így ez lett az alapállapot. Rohadt rossz gyerek voltam. Felgyújtottam a garázst, robbangattam, macskákat lövöldöztem csúzlival, rendszeresen belőttem a lakók ablakait, kiszúrtam nagyapám kocsijának a kerekeit, sorolhatnám.
Apám sosem élt a jogával hogy m…

Leica Q teszt....avagy engem átbasztak....

Azoknak akik tanulnak tőlem, vagy ismernek közelebbről számtalan mondat eszükbe juthat ami renszeresen elhagyja ajkaimat, de az egyik talán leismertebb mondat az, amit arra szoktam felelni mikor valaki megkérdezi hogy milyen géppel dolgozom? Milyennel milyennel hát amilyet a kezembe adnak! Fotós vagyok egy gyufásdobozzal is fotózni fogok persze ez nem teszi alkalmasá a gyufásdobozt mondjuk sportfotózásra... A gép másodlagos. Mindig az számit aki mögötte van...jobb géptől nem lesznek jobb képeid max technikailag. Igazából sokáig vártam hogy egyszer kapok egy levelet a Nikontól, hogy támogatásképp ingyen szervizelik a gépemet ha valami történne vele, de még arra a megkeresésemre sem kaptam választ sosem, hogy vajon miért válik le a gumi boritás a gépemről és mit lehetne tenni ellene.... A dolog igazából érthető hisz az én fotóim még mindig nehezen emészthetőek, olyan tartalommal telítettek, amivel az emberek nagy része nem szeret szembesülni. Nem lehet feltenni őket egy oldalra ahol le…