Ugrás a fő tartalomra

Lakáshitel ellen.....

Lassan megvalósulni látszik régi tervünk, végre kiköltözhetünk a dobozlakásokból.
annyi gond van a lakásvásárlással kezdve azzal hogy irreális árakat kérnek egy 60 négyzetméteres betonkockáért, egészen addig hogy ha meg is veszed vagy minden pénzed rámegy (márha ven) vagy eladósodsz életed végéig....
Persze ez manapság úgy van tálalva hogy ez a normális megoldás mindenki számára...én nem hiszem hogy ez így van....
Legalábbi számomra ijesztő hogy azt a maradék életemet egy zárt dobozban töltsem egy rakás szomszéddal körbevéve....valahogy nem szeretem a betont, a téglát, stb....
Szeretem ha nem választ el valami merev hideg dolog a világtól....szeretem ha reggelente friss levegő áramlik be, és egy lépéssel kint vagyok a kertben.
Röhejes hogy minden lakberendező azzal szenved hogy a természetet közelebb vigye a lakáshoz, és addig jutnak hogy három követ egymásra rakva kijelentik hogy ez olyan zen....hibás az elmélet....a természet nem mozdítható...a lakást kell közelebb vinni....
A bezárt ember magával akarja cipelni a természetet is bezárni a kockába azonban ez nem megy....
Azt gondolom számtalan mentális és fizikai betegség oka hogy az ember elkülönült a természetből, mint amikor a hullám különbnek gondolja magát mint az óceán maga....büszkén reklámozzuk milyen letisztultan "zenül" tudunk élni városokban de nekem ez olyan mintha csak a börtönfalat dekorálnánk és a pásztort irigylem aki szabad ég alatt van az állatok közt...
Nekem elegem lett ebből...mást szeretnék.
Úgyhogy megvesszük a telket valahol és elkezdődik a tárgyalás a cégekkel akik ilyen otthonokat gyártanak....






Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A nyúlszar paradoxon.

Szeretném leszögezni az elején hogy én csípem Bear Gryllst. Amit az a fószer végigcsinál az nem semmi! Jeges vízbe ugrálni, minden gusztustalan csúszómászót megenni, elefántszarból folyadékot préselni és meginni, hát ez nem gyerekjáték.... Minap erdőben bandukolt ahol talált egy adag rénszarvasszart. Pici dekoratív csokibogyók. Ezt a régiek mint a multivitamint fogyasztották! -Közli Bear Hopp be is kap egyet kettőt belőle miközben kitér arra hogy bizony ezek az állatok gyors emésztéssel vannak megáldva így voltaképp az anyagok nagyrésze (vitaminok, ásványi anyagok) megmaradnak benne ami nekünk segíthet a túlélésben. A Nyulak -magyarázza Bear -minimum egyszer megeszik az ürüléküket hogy a tápanyagokat jobban felhasználják. Nos itt bennem létrejött egy kis logikai görcs. Adott egy túlélési helyzet, ahol én mint túlélni vágyó szimbiózisba kerülök egy nyúllal. Nevezzük Dezsőnek. Na most akkor én honnan tudhatom meg, hogy Dezső elsőre szarja ki, vagy már a második körben? Mert ugyeb

Van Dyke technika....Cianotípia barna változat.

Ismertetek pár technikát azoknak akik foglalkoznak cianotípiával és hasonló eljárásokkal....a Van Dyke technika a cianotípia egy változata ám a végeredmény ez esetben egy barna nyomat. Lényeges dolog amit rengetegen kihagynak az a papír enyvezése. Nyúlenyvvel a papírt lekezeljük majd két napig pihenni hagyjuk. Az enyv hatására a papíron megjelenő fotó jóval sötétebb tónusú, kontrasztosabb lesz. a Recept: ferri-ammónium-citrát  : 9gramm, 33cc desztilláltvízben keverve míg áttetsző zöldes nem lesz. Bórkősav : 1,5gr 33cc desztillált vízben oldva ezüstnitrát : 3,8gr 33c desztillált vízben oldva Elsőnek keverjük a ferri amonnium citrátot a borkősavval....öntsük egybe a két folyadékot és lassú határozott ringatással keverjük el.... Az ezüstnitrátot lassan, óvatosan keverjük hozzá kissebb adagokként, hasonló mód keverve. A végeredmény egy áttetsző zöldes folyadék....ha nem áttetsző akkor valószínűleg kuka..... Fontos! a folyadék nem fényérzékeny amíg meg nem szárad! Ettől füget