Ugrás a fő tartalomra

A megsemmisítésről.

Pár napja felvetettem hogy ha befejezem földi pályafutásomat és van rá előtte módom jómagam, ha nem akkor a jodutódok megsemmisítik az összes fotómat, negatívomat ami maradt utánam.
Pár dolgot leírok ezzel kapcsolatban mert érdekes feltételezések kaptak szárnyra....

Páran mondták, hogy az ember dolga hagyni valamit maga után gazdagítani a világot etc etc....
Én azt gondolom hogy ez az Ego nyávogása. Ismert a történet, amikor egy hatalmas uralkodó a világ ura lett és beírhatta a nevét az arany hegybe ami a himalája túloldali megfelelője volt, akkor nem akadt hely ahova írhatott volna hacsak ki nem törli valaki nevét aki előzőleg már odaírta. Akkor ő rádöbbent a dolog hiábavalóságára.
Mondhatnám hogy a homokmandalákat mennyi gondal odafigyeléssel készítik és söprik el pillanatok alatt.
De mondhatom a saját szavaimmal, hogy egy üresség amit betöltök a képekkel, gondolataimmal, jelenlétemmel, és szándékozom ezt az ürességet visszaállítani az utánam jövőknek. Amit csinálok azt a pillanat örömére csinálom nem pedig a halhatatlanság kergetése miatt.
Most vagyok itt, ti is most vagytok itt, együtt lélegzünk, együtt alakítjuk a világot. Bármit csinálok is az nektek, magamnak szól, a pillanatnak, a jelennek.
Ha elmúlik a pillanat, majd jön valami új.

"ami megy hagyjátok, ami jön fogadjátok"
(Ta Mei)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A nyúlszar paradoxon.

Szeretném leszögezni az elején hogy én csípem Bear Gryllst. Amit az a fószer végigcsinál az nem semmi! Jeges vízbe ugrálni, minden gusztustalan csúszómászót megenni, elefántszarból folyadékot préselni és meginni, hát ez nem gyerekjáték.... Minap erdőben bandukolt ahol talált egy adag rénszarvasszart. Pici dekoratív csokibogyók. Ezt a régiek mint a multivitamint fogyasztották! -Közli Bear Hopp be is kap egyet kettőt belőle miközben kitér arra hogy bizony ezek az állatok gyors emésztéssel vannak megáldva így voltaképp az anyagok nagyrésze (vitaminok, ásványi anyagok) megmaradnak benne ami nekünk segíthet a túlélésben. A Nyulak -magyarázza Bear -minimum egyszer megeszik az ürüléküket hogy a tápanyagokat jobban felhasználják. Nos itt bennem létrejött egy kis logikai görcs. Adott egy túlélési helyzet, ahol én mint túlélni vágyó szimbiózisba kerülök egy nyúllal. Nevezzük Dezsőnek. Na most akkor én honnan tudhatom meg, hogy Dezső elsőre szarja ki, vagy már a második körben? Mert ugyeb

Van Dyke technika....Cianotípia barna változat.

Ismertetek pár technikát azoknak akik foglalkoznak cianotípiával és hasonló eljárásokkal....a Van Dyke technika a cianotípia egy változata ám a végeredmény ez esetben egy barna nyomat. Lényeges dolog amit rengetegen kihagynak az a papír enyvezése. Nyúlenyvvel a papírt lekezeljük majd két napig pihenni hagyjuk. Az enyv hatására a papíron megjelenő fotó jóval sötétebb tónusú, kontrasztosabb lesz. a Recept: ferri-ammónium-citrát  : 9gramm, 33cc desztilláltvízben keverve míg áttetsző zöldes nem lesz. Bórkősav : 1,5gr 33cc desztillált vízben oldva ezüstnitrát : 3,8gr 33c desztillált vízben oldva Elsőnek keverjük a ferri amonnium citrátot a borkősavval....öntsük egybe a két folyadékot és lassú határozott ringatással keverjük el.... Az ezüstnitrátot lassan, óvatosan keverjük hozzá kissebb adagokként, hasonló mód keverve. A végeredmény egy áttetsző zöldes folyadék....ha nem áttetsző akkor valószínűleg kuka..... Fontos! a folyadék nem fényérzékeny amíg meg nem szárad! Ettől füget