A hold óvatosan feléhajol és belesúg az árnyékmacska fülébe. Amaz ijedten iramodik végig a sötét utcán, pocsolyák tükrében csillan meg, házfalak nyirkos sarkai között surran hangtalanul míg egy lámpa alá érve hisztérikus kacajt hallat majd semmivé foszlik.... A hold fogatlan ősöreg száját halvány mosoly csiklandozza. Lám lám morogja csak úgy maga elé......
Lassan két éve tartó munkám végére érve három percben foglalom össze nektek az eredményt remélem megérte..... visszavágyódás from László Balassa on Vimeo .
Megjegyzések